A földrengésbiztosabb építészet a pontosabb, következetesebb és értelemszerűen bonyolultabb számítások használatát jelenti. A statikai törvényszerűségek nem változnak. A számításokhoz szükséges elméletet minden építész és statikus megtanulta már, de alkalmazásuk az eddigi szabályozások szerint értelmetlen volt. A szabványok használata ráadásul még most nem is kötelező, mindössze annyi van előírva, hogy mennyi a minimum biztonsági szint.
A méretezési eljárások közül a tervező maga választhat, végül bizonyítani kell a számítások végeredményeinek megfelelő biztonságosságát. A szabály kialakításának, azaz nem kötelező mivoltának célja az, hogy ne akadályozza merev jogi szabályozással a technika fejlődését.
A megfelelő szabvány szerinti, azaz az Eurocode 8 előírásai szerinti építészethez a geotechnikusoknak kell talán a legtöbbet hozzátenniük. Új feladat a talajtípus-besorolás, melyhez túl kell majd jutni az alapkőzet sekély mélységén és a talajfolyósodáson. A feladat nem elvégezhetetlen, csak bonyolultabb, mint eddig. A legfontosabb talán az lesz, hogy az építések során közreműködő szakértők és a beruházó jól tudjanak majd együttműködni. A biztonságosság tehát alap lesz, azonban új tényezőként a tartósság is bekapcsolódik a szempontrendszerbe.
Összességében ez azt jelenti, hogy egy épület hosszabb ideig használható marad, másrészt a mai gyorsuló korunkban jobban tudnak majd reagálni a funkcióváltásra. A régi épületek nagy százaléka nem felelne meg az új elvárásoknak, de természetesen nem is kell azt a több milliós lakásállományt megvizsgálni, azaz a szabványnak nincs visszaható ereje. Viszont cél lenne a közintézmények, főként kórházak és iskolák statikai felülvizsgálata. Hiszen szerencsére Magyarországon nemigen fordul elő erősebb földmozgás, de sajnos volt már rá példa.
